Csodavágás

A tyúkból a következő részeket adja a macskának Sanyi: a zsírzóját (Ottó sógor kedvenc csemegéje), a sárga csizmáját (szarban tapos vele), a felső csőrét (az alsó finom a cafranggal) a nyelvéről lehúzott pogánybőrt (fujtós, akadós) és persze a belét. 

A tolla megy a szemétre, a többi a levesbe. Ezek adják az ízét, állagát. Olyanok, mint a leveskocka. Mint az állományjavító vagy az ízfokozó. E cső. E taraj. E zúza. E láb. E farhát. E máj. E lép. Ennyi.

Sanyi megtanított: a tyúkot gyöngéden, de szorosan vászonba göngyöljük, így előzzük meg vergődését. Egyik kezünkkel hátraszorítjuk a fejét, másikkal kitépegetjük a tollat a nyakáról, majd elvágjuk a torkát.

Letesszük a kést és tálkát tartunk a vér alá. A vér élet. Tele van vassal, a gyerekeknek készítjük el hagymával. A begöngyölt tyúkot könnyen felemeljük, hogy jól kicsöpöghessen.

Mennyit kínlódtam azzal a szárnyra lépős brutalitással.

Manyika örvendezik, mert sok benne a tojás-kezdemény. Jó tyúk – mondja. Annak is örül, ha a kakasnak nagy töke van. Pedig hát mostmár más funkcióba léptek ezek a szárnyasok. Ők már gyógyítanak.

Újdonság, felfedezés, hogy a tyúklevesbe mindennek bele kell kerülni. Láb, zúza, taraj, cafrang, minden kell bele. Szervezetünk minden egyes porcikára igényt tart, különben hiányzik és borul az egyensúly.

Persze, nagyobb üzlet, ha a csirkének csak a fehér mellehúsát esszük, a marhából csak a bélszín érték, a többi megy a kutyáknak. Sokszorosára növeli a forgalmat és a profitot. És a divatbetegségeket.

Manyika és Sanyi mindig is alaposan kiszedték a toklót a tyúk bőréből, mert érzik a bőr finom ízét. Érzik a láb cupákosságát és az agy selymes finomságát. Értik a szemléletet, hogy minden porcika hasznos. Végre valami olyan úri huncutság, aminek van értelme.

Bámulják őket, akik gyógyulni jönnek hozzájuk összeférhetetlen gyerekükkel, férjükkel, saját magukkal. Csodálják Sanyi odaadását, amivel tisztogatja a csirkelábat, a gondosságot, amivel Manyika megveti a ropogós ágyat.

Manyika azt mondja, a jószágtól tanul a legtöbbet. Gondosságot a kotlóstól, amint bevezeti csibéit a világba, határozottságot is, amivel lerázza őket, ha a nyakára nőnek. Leginkább figyelni tanul a jószágtól.

Manyika szerint az egészség titka a figyelem. Az odaadó figyelem. Szeretettel figyeli a jószágot, a gyerekeket. És az urát – veszi el Manyika Sanyi elől a flaskát. Mi a szavait isszuk és kezdünk egyensúlyba jönni.

A legenda szerint Béres József először tyúkoknak adott nyomelemeket. Mert a ketrecben nevelkedő szerencsétlenek nem tudták felcsipegetni a földről. A másik megoldás, hagyjuk őket csipegetni.

Sanyit követve mindent megtartjuk a levesben, ami a tyúkok felcsipegetnek. Szegény Béres doktort is majdnem rács mögé zárták, mert tudta, mi hiányzik nekünk. Ha engedjük, a tyúkok is megadják…

Köszönjük az élményt!

Baktay Zelka és Miklós, élményterapeuták

www.elmenyforras.hu

Pilinszky János: Terek

A pokol térélmény. A mennyország is.
Kétféle tér. A mennyország szabad,
a másikra lefele látunk,
mint egy alagsori szobába,
föntről lefele látunk, mintha
egy lépcsőházból kukucskálnánk lefele
egy akarattal nyitva hagyott (felejtett?)
alagsori szobának ajtaján át.
Ott az történik, ami épp nekem
kibírhatatlan. Talán nem egyéb,
kibontanak egy rongyosládát,
lemérik, hány kiló egy hattyú,
vagy ezerszeres ismétlésben
olyasmiről beszélnek azzal
az egyetlen lénnyel, kit szeretek,
miről se írni, se beszélni
nem lehet, nem szabad. 

Sok házinyúlunk van, rendszeresen fogyasztjuk is őket, mert tényleg szaporodnak, mint a .... :) A hétvégén karalábélevest készítettem, de olyan jól sikerült, hogy úgy döntöttem, mindenképp megírom  a történetét.

Szóval úgy indult, hogy egy gyöngye zöldségleves lesz és nyúlragu a vasárnapi ebéd. A nyulat levágtuk, kicsontoztuk a ragunak, de ugye egy halom csont tornyozott a konyhaasztal közepén, így egy hirtelen ötlettől vezérelve feltettem levesalapnak főni. A levesléalap elkészültéig megpucoltam a karalábét és a többi zöldséget, apró kockára vágtam, majd vajban egy kicsit lepirítottam őket és úgy tettem a leveslébe. Meggyőződésem, hogy a zöldségek íze mindig sokkal karakteresebbek, ha egy kicsit megpirítjuk őket, olyan ízek is előjönnek belőlük, amiket soha, vagy csak nagyon régen éreztünk. Így lehet a répa néha mogyoró, néha szőlő utóízű, attól függően, hogy milyen talajban növekedett...

Míg azon morfondíroztam, hogy milyen íze lehet a répának, addig gyorsan készítettem egy kis csipetke tésztát és kézzel beleszaggattam a tésztát. Aztán jött az isteni szikra: miért nem tejszínes ez a leves? Nosza rajta, kiszaladtam a kiskonyhába, gyorsan lefölöztem a jó kis házitejet. Ha egyszer beindul a lavina az ugye csak dagad, így a kiskertből hoztam be egy kis friss lestyánt és petrezselyemzöldet is. Mikor a levesben 'épproppanós-ra' főttek a zöldségek, behabartam a friss tejszínnel és a leves tetejét megszórtam a frissen metélt lestyánnal és petrezselyemmel. A leves elkészítésének végére rájöttem, hogy a legjobb ízű répa a mégiscsak a répa ízű répa, amit semmihez sem hasonlító hersegéssel lehet frissen elfogyasztani... :)))

Hozzávalók:

2-2.5 l levesléalap (mi nyúlcsontból készítettük), 2-3 szál sárgarépa, petrezselyemgyökér, 2 db karalábé, 1 ek vaj, 2 dl tejszín, 1 ek liszt, ízlés szerint só, bors, egy-egy marék lestyán és petrezselyemzöld. Csipetkéhez: 1 tojás, liszt, só. (ja és répás gondolatok:)))

A leves isteni ízét elsősorban a nyúlcsontból készült alaplének köszönhetem. A nyúlból készült ételek utóíze mindig egy kicsit édeskés, amivel egész jól rímelt a házitejszín selymes ízvilága és hál'a Jóistennek a zöldségek is harmonikusan illeszkedtek ebbe a kompozícióba. Következőleg elárulom a nyúlragu receptjét is... 

Ismét eljött a hétvége, így ismét találtam egy jó kis programot nektek, hátha felkerekedtek felénk:)))

A dél-alföldi térség legnagyobb fesztiválja Makón lesz szeptember második hétvégéjén. A hagymatermesztésről hírős városban a nyári munkák befejezése után mindig megrendezik a fesztivált, amely jelmezes felvonulással, művészeti bemutatókkal, sport és főzőversenyekkel kínál változatos programot. Persze lesz kézművesek és iparművészek kirakodóvására, és élménykonyhával ellátott ízek utcája várja az éhes vendégeket, talp alá való tényleg elég változatos lesz: magyar könnyű-, mulatós, country- és popzene is lesz a repertoárban. Hogy a gyerekek se unatkozzanak lesz játszóház, népi körhinta, de az ügyes kezűek kipróbálhatják az agyagozást, üveg- és arcfestés.

De hova is tudunk menni itt a környéken?

Ismét csokorra kötöttem nektek egy kis programot, csemegézzetek belőle kedvetekre :)

Az ópusztaszeri Emlékparkban Hagymanap lesz szeptember 3-án.

Látogatók ezen a napon az Emlékpark Makói házánál bepillanthatnak a hagymások életébe, kipróbálhatják a hagymarostálást, pucolást, készíthetnek fokhagymafüzért, az ínyencek hagymás ételeket kóstolhatnak.

Aki csöndesebb kikapcsolódásra vágyik, annak az orosházi festők kiállítását a Képtárban ajánlom.

Gyerekes programot szintén Orosházán találtam elég ígéreteset: Képzőművészeti alkotóműhely várja a gyerekeket szeptember 3-án 9-12 óráig a Városi Képtárban. Téma: textilfestés, batikolás, textilkollázs (nyári élmények). Bővebb információ: itt

Mártélyon egy jó kis bicikliverseny lesz vasárnap, nézőknek, versenyzőknek egyaránt ajánlom :)Bővebbet itt lehet olvasni róla.

	SZEPTEMBER SZENT MIHÁLY HAVA Mérleg ŐSZELŐ HÓ (IX.21.-X.20) 1. Egyed. Ezen a napon lépnek szolgálatba a juhászok, kondások és a szőlőpásztorok. A szőlőhegyen zárónap, ettől kezdve tilos szekér-rel, abroncsos edénnyel a szőlőben járni. Megkez-dődik a szőlőőrzés. A disznót hízóba fogják. Egyed-nap időjárásából az egész őszre következ-tetnek.
5. Lőrinc	5. Lőrinc. A lassan beköszöntő őszre utal, hogy ez a szabadban fürdés utolsó napja. A "lőrinces" dinnye, körte már nem igazán ízes. Ezen a napon fordul az időjárás: ha szép idő van, hosszú lesz az ősz. Lőrinc napja után a fás növények meg-állnak fejlő-désükben, és a kígyó odvába bújik.
8. Kisasszony	8. Kisasszony. ősi pogány őszkezdő nap. "Fecskehajtó Kisasszony"-nak is nevezik: e naptól kezdve indulnak útnak a fecskék és a vándor-madarak. Sok helyen a dióverés napja.
21. Máté	21. Máté. Ha ezen a napon tiszta az idő, jó lesz a bortermés. Vetésre viszont Máté hete nem kedvező "pelyvahét"-nek nevezik.   Bár csillagászatilag ezen a napon van az őszi napéjegyenlőség, jelentősebb ünnep nem kap-csolódik hozzá. Ezután kezdődnek az őszi pász-torünnepek, a gazdasági év végét jelentő szüreti mulatságok.
29. Mihály	29. Mihály őszi évnegyedkezdő nap. Európa-szerte ismert pásztorünnep. Ezen a napon hajtják be a legtöbb állatot a faluba, ekkor lépnek szolgálatba a pásztorok.   Megszakad a fű gyökere, megszűnik a mézelés, a halak a víz fenekére húzódnak. Megkezdődik az őszi vetés.   Ha ezen a napon még itt vannak a fecskék, új-évig nem lesz nagy hideg. A Mihálynapi menny-dörgés szép őszt, de kemény telet jelent.

forrás: http://library.thinkquest.org/03oct/00572/htmls/7.htm