Ami a szemünk előtt hever…

2011.07.25. 11:31

A puszta sok olyan érdekességet tartogat, ami a helyi embereknek mondhatni közömbös, vagy közönséges, ugyanakkor a városlakó „gyüttmöntek”-nek igazi kuriózum.

A vackor - vagy vadkörte, kinek melyik tetszik jobban - megterem bárhol az Alföldön. A kis bokorfa apró gyümölcsei igazi csemegék az utazó vándoroknak, már ha megáll valaki az út szélén. Köves utak mentén, főleg a pusztai utakon, az óna-bóna fákkal közösen összefüggő bokorerdősávot alkotnak. A természet nemhiába teremtette meg ezeket a növényeket, felfogják az útról szálló port, így tehermentesítik a haszonnövényeket.

No de mi finomat is lehet csinálni ebből az ízletes gyümölcsből? Persze, tudom, Süsü kedvence, de a nyers fogyasztása mellett igazán sokoldalúan felhasználható. Én egy savanyúságreceptet osztok meg most veletek.

Vackor savanyúság:

 

Hozzávalók:

3 kg vackor, 0,5 l ecet, 1 ek. só, 1-2 babérlevél, pár szem szegfűbors, 1 késhegynyi szalicil

Elkészítés:

A frissen szedett – lehetőleg keményebb húsú – vackor megmossuk, befőttes üvegekbe töltjük. Az igazi hagyományok szerint a gyümölcsöt kötőtűvel meg kellene kicsit szurkálni, hogy jobban átjárja az ecetes lé, de szerintem az esztétikai értékéből sokat elvesz, így én ezt a lépést kihagytam. Az ecetet ötször annyi vízzel, cukorral, sóval, fűszerekkel és a tartósítószerrel felforraljuk, majd forrón ráöntjük a vackorra. Ezután a savanyúságot lezárjuk és 20-30 percig forró, vizes dunsztban tartjuk. A dunsztolást akkor kell befejezni, mikor látjuk, hogy gyöngyözik a vadkörte. A dunsztban hagyjuk  kihűlni a savanyúságot.

süti beállítások módosítása