A régi ember nem félt úgy a haláltól, mint a mai. Jól tudta, hogy aki született, annak meg is kell halnia. Ilyen mondásokat ma is hallhatunk:

A halál ellen nincs orvosság."

"Az élő ember még világít, halottnak elaludt a gyertyája."

"Jó halottnak semmi baja."

A régi ember hittel tudta, hogy a halál az élet folytatása, átváltozás. A régiek már életükben készültek a halálra. "Hatvan felé hazafelé" - mondogatták.

Sokan a mennyasszonyi- vagy vőlegényruhájukat őrizgették haláluk napjára. Volt, aki koporsóját is előre elkészíttette, s a padlásán őrizte azt.

Sok asszony kifésült hajszálait egy életen át kispárnába gyűjtötte, és meghagyta, hogy majd "akkor" azt tegyék a feje alá. Úgy tartották, hogy az embernek "odaát" minden hajszálával el kell számolnia.

Közelgő halált jelzett, ha holló szállt el a ház fölött és "karrogott", ha a pohár magától megrepedt, vagy ha valakinek álmában kiesik a foga, álmában kenyeret süt, meszel vagy gödröt ás.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Az idős ember bölcs volt, ismerte az életet és általában megérezte, mikor jön érte a halál. Nem hívott orvost, nem esett kétségbe. Gondosan készült a nagy útra.

A régi ember általában otthonában, családja körében halt meg. Előtte elrendezte a dolgait, odahívta gyermekeit, unokáit, s meghagyta nekik, miként rendelkezik. 

A halálán lévő ember bocsánatot kért a családtagoktól elkövetett vétkeiért, s papot hívott. Meggyónta bűneit - és ha katolikus volt - magához vette az Oltáriszentséget.

Ha sokáig küzdött a halállal, azt mondták, vár valakit, haragosa van.

Régen a halálos beteget ágyastul a mestergerenda alá tolták, mert úgy tartották, így könnyebben hal meg. Sokszor  maga a haldokló kívánta, hogy tegyék le őt az anyaföldre. Utolsó perceiben a külvilággal már nemigen törődött, csak a Jóistennel. Vele beszélgetett, s így tért Hozzá...

forrás: Czárán Eszter: Világnak Virága (Ősz) 

Októberi hangulat

2011.10.17. 10:00

"Október száradó leveleket csörget,

rideg esők vernek gyökeret és törzset."

Terézek napjára

2011.10.15. 10:00

"Ha túllép a természeten,

megbénul az értelem

és kiszárad a lélek

sivatag terepen..." (Avilai Szent Teréz)

Gyerekkoromban két nagy szerelmem volt: a puszta és Pán Péter meséje.

Pán Péter mesevilágának - még az én gyerekkorom nyomasztó és néha negatív hatásait is kiküszöbölte - ragyogó, sziporkázó ereje egyszerre kerítette hatalmába az olvasói- és gyereklelkemet. A puszta lágy ölén - kezemben a könyvvel - élvezhettem a bűvös álomvilágban töltött minden pillanatot. A puszta valóban kiváló teret biztosított, hogy én és Pán Péter közös és önfeledt órákat töltsünk el együtt.

A természet közelsége és a rendelkezésre álló óriási tér igazi szabadságot engedett fantáziám szárnyalásának, pedig nekem még nem is kellett jótékony távolságba kerülnöm a rohanó és zűrzavaros városi miliőtől. Egyszerűen az én pusztám a legjobb közeg volt arra, hogy a könyvem világa egy életreszóló élménnyé alakuljon a lelkemben. Nekem a puszta jelentette a nyugalom szigetét, a Seholszigetet.

Seholsziget választ tudott nyújtani a gyermeki létem legfontosabb kérdéseire: Miért is vagyok? Kihez vagy mihez is tartozom? Mi is az én dolgom ebben a világban?

Seholsziget megtanított egy életre dönteni és kitartani az úton, vagy épp a megfelelő időben letérni róla, amelyről indultam. Nem kis dolog ez, ha belegondolunk egy kicsit.

Szeretet és egyensúly. Ezt kaptam útravalóul Pán Pétertől. Sokat köszönhetek neki.

 

 

Egy tök jó recept

2011.10.11. 10:00

Nem vagyok odáig a krémlevesekért. Egy jó húsleveshez idő kell. Ha forr vagy zubog, akár egy kicsit is rotyog, szétszaggatja a benne fövő belevalókat. Egy jó húslevesben valóban látszik, mi van benne. Meggyőződésem, hogy ezért éljük a krémlevesek korát...  

Ugyanakkor idén nem kevés sütőtököt vetettünk, így én is sokkal többet készítek "tökös" dolgokat. Most egy elég alapreceptet osztok meg veletek, nem nagyon megbolondítva, így egy normál háztartást vezető hétköznapi szakács is gyorsan elkészítheti.

Hozzávalók: 1 kg sütőtök, 1 nagy krumpli, 1 közepes alma, 2-3 ek méz, 1 közepes hagyma, 1/2 narancs leve, 1,2 dl leves alaplé, 1 dl tejszín, 5 dkg vaj, só, bors, szerecsendió és egy kis kakukkfű (ha van).

190 fokon 45-50 perc alatt megsütöm a tököt. Ezt én úgy szoktam, hogy félbe vágom, kikaparom a magját, így teszem be a sütőbe, akkor nem kell a darabolásával, pucolásával bajlódni. Szerintem óriási a különbség, hogy sült vagy főtt állapotban használjuk a tököt, főzve ugyan sokkal gyorsabban készen van, viszont a sütés által sokkal intenzívebb, édesebb lesz az íze. Amíg sül, a vajon puhára párolom a felaprított hagymát a kakukkfűvel (egyszerre teszem a hagymát és vajat a lábosba, nemcsak amikor a vaj már forró, mert egyébként elég hamar megég), amikor már megpuhult és átlátszó, ráteszek 2-3 ek mézet és egy kicsit karamelizálom. Felöntöm az alaplével, amibe beteszem a meghámozott, kockára vágott krumplit és almát, majd közepes lángon puhára főzöm. Amikor már puha a krumpli, a levesbe teszem a sült tök kikapart húsát. Botmixerrel krémesre pürésítem és csak ezután ízesítem a narancslével, sóval, borssal, frissen reszelt szerecsendióval, majd az egészet lágyítom kb. 1-1,5 dl házitejszínnel. Pírított tökmaggal és tökmagolajjal tálalom.

Gyönyörű édes-krémes, narancssárga, igazi őszi leves.

Mi micsoda a pusztán?

2011.10.10. 10:00

Te tudod, hogy mi is az a ballangó?

 

Az Alföldön tömegesen fordul elő a tüskés bokorrá növő ballangót, vagy más néven a barlangót (szokás még ördögszekérnek is hívni). A régi időkben azonban, amikor még búbos kemencével fűtöttek, sütöttek-főztek az Alföldön, fa híján az eltüzelhető szalma, nád, venyige, kukoricaszár és egyebek mellett a ballangóval is befűtöttek a kemencébe.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

A ballangót ősszel gyűjtötték, mikor már a szél többnyire kitépte, kénye-kedve szerint terelgette. Mivel a ballangó szúrós növény, vasvillával gyűjtötték össze és rakták kazalba, akár a szalmát. A tüzeléshez kasban vitték a házba, a kemencébe villával, vagy szénfogóval nyomkodták be. 

Ott aztán a ballangó nagy lánggal égni kezdett - de éppen azért volt nagy búbja az alföldi kemencéknek, mert nem fát, hanem minden olyan dolgot tüzeltek benne, ami nagy lobogással égett. A ballangó azonban az összes egyéb tüzelőt túllobogta, szinte szikrázva égett, olajos magjai pedig pattogtak, ropogtak, mint a puskapor!

 

 

Forrás: Sabján Tibor: A búbos kemence, Calibra kiadó, Bp., 1998

Mit csináljunk rossz időben?

2011.10.07. 08:54

 A hétvégére sajnos menthetetlenül megérkezik az ősz, a hőmérő higanyszála több mint 10 fokkal fog alábbszállni, az esőről nem is beszélve... Nézzük csak, milyen programok lesznek hétvégén a környékünkön.

Garantáltan jó hangulat lesz a régi Kossuth gimi tornacsarnokában, két sztendáp komedis fenegyerek jön szórakoztatni a nagyközönséget. 

Aki inkább a hasát szereti, annak nagyszerű programokat tudok ajánlani az Ópusztaszeri Skanzenben.  Piri néni és az Olvasókör kemencéje hétvégén is várja mindazokat, akik szeretnék elsajátítani a kemencében sütés tudományát.

Október 7-én, pénteken 10 órától krumplis kőttest, szombaton a Paprikanapon köttpitét sütnek a nemrég felújult olvasóköri kemencében. Nemcsak recepteket és az elkészítési módot, hanem a kemence befűtésének titkait is elleshetik Piri nénitől. És persze a kóstolás sem maradhat el...

Az egykori paprikatermesztők, paprikakofák világa elevenedik  meg a Paprikanapon a Skanzen szegedi tanyáján.

A délben kezdődő rendezvényen ki lehet próbálni néhány jellegzetes munkafolyamatot, a paprikafűzést, a paprikatörést és beindul a lábbal működtetett mozsár, a "kükü" is. A dolgos látogatók saját maguk által készített paprika-fűzérrel és némi tört paprikával térhetnek haza.

A hagyomány szerint 4.

2011.10.01. 10:00

 

OKTÓBER

MINDENSZENT HAVA
Skorpió
ŐSZHÓ
(XI.21.-XI.20)

2. Leodegár vagy Petra. Az első lombhullató nap.
4. Ferenc
4. Ferenc. Ez a hét is kiválóan alkalmas az őszi vetésre.
15. Teréz
15. Teréz. Szüretkezdő napnak tarják.
16. Gál
16. Gál. A halászat befejező napja: tavakon, folyókon utolsó nagy közös halfogást tartanak. A makk érését e naptól számítjuk.
18. Lukács
18. Lukács Kórházak, fürdők védőszentje. A Mecsek-alján a gesztenyeszüret napja, akkor tartják a pécsváradi leányvásárt.
20. Vendel
20. Vendel Főleg a Dunántúlon a pásztorok védőszentje. Sok helyen a pásztorünnepet ezen a napon tartják.
21. Orsolya
21. Orsolya. A káposzta és a kerti veteményes betakarításának a napja.
23. János
23. János. A megrövidült nappalt jelzi, hogy sok helyen ekkor gyújtanak lámpát a szobában.
26. Dömötör
26. Dömötör. Vendel mellett az őszi pásztorünnepek napja. Az Alföldön és az ország észak-keleti részében főként a juhászok körében kedvelt a "dömötörözés", a juhászbál.
28. Simon, Júdás
28. Simon, Júdás Sokfelé télkezdő napnak tartják.
31. Farkas
31. Farkas A faültetésre az egyik legkedvezőbb nap.

forrás: http://library.thinkquest.org/03oct/00572/htmls/7.htm

süti beállítások módosítása