Persze ilyenkor mindenki édességgel tömi saját magát, de szerintem egyáltalán nem mindegy, hogy mivel. Fontos, hogy ne valami bóvli, 'nemtudnihonnanvaló' kekszet toljunk a vendégeink orra alá. Én különben is úgy gondolom, hogy az adventi sütisütés közös, családi program, nem csak a nők külön privilégiuma. Nálunk ez úgy néz ki, hogy a férjem nekiül egy garaboly diót kibelezni, én mellette az asztalnál gyúrom a tésztát, addig a kisebbik lányom a sparhelt mellé bekucorodik és kismacskaként összegömbölyödve nyüstöli a német könyvét. Mi nagyon élvezzük az együttlét ilyen formáját...

Egy egyszerű, töltetlen hókifli receptet mutatok meg nektek, amit szintén nagyon sokféleképp el lehet készíteni. Arról nem is beszélve, hogy ha kimarad, januárban is nagyon ízletes egy forró tea mellé...

Hókifli variációk hozzávalói: 30 dkg liszt, 1 ek búzakorpa(ha nincs, ez elhagyható belőle), 5 dkg darált mandula, 5 dkg darált dió, 15 dkg cukor, 2 zacskó vaníliáscukor, csipet só, 2 tojás sárgája, 20 dkg vaj, 2 tk őrölt fahéj, 2 ek kapucsínópor

A lisztet a mandulával, dióval, a fele cukorral, 1 zacskó vaníliáscukorral, sóval, és a tojás sárgákkal egy tálban összekeverjük. A puha vajjal összedolgozzuk, kézzel jól átgyúrjuk. Rudat formálunk belőle és 3 egyenlő részre osztjuk. Egy részt 1 tk fahéjjal, egyet 1 ek kapucsínóporral színezünk. Mindhárom tésztát külön folpackba csomagoljuk és egy órára a hűtőbe tesszük pihenni. Egy-egy rúdból nagyjából 20 kis darabot csípünk le, megsodorjuk, majd kifliformában a sütőpapírral bélelt tepsibe rakjuk. Előmelegített sütőben kb. 200 fokos sütőben nagyjából 10 percig sütjük (amíg a kis kiflik csücske megpirul). Közben a maradék cukrot harmadoljuk, az egyikhez a maradék fahéjat, a másikhoz a kapucsínóport kavarjuk, majd az utolsó részhez a megmaradt vaníliáscukrot adjuk. A forró kifliket a saját ízük szerinti cukorba hempergetjük, majd egy rácson hagyjuk kihűlni.