Ami a szemünk előtt hever 2.

2011.07.26. 11:50

Ahogy az előző blog bejegyzésemben már nekifutottam, olyan egyszerű gyümölcsöket mutatok be, amit a kutasiak magától értetődőnek tartanak, de egy átlag urbanista lélek nem is érti, vagy nem is tudja, hogy miről van szó.

Nos, ki hallott már az ónabónáról? Nem tudom, miért van ilyen fura neve és nem is szeretnék belemenni semmiféleképp növénytani elemzésbe, de úgy gondolom, hogy a ringlókhoz hasonló növény, az itteniek vadringlónak is hívják. Gyümölcse apró, kicsit nagyobb a cseresznyénél, húsa tényleg a ringló ízéhez hasonlít. Viszont a színe igen változatos, a sárgán át a piros több árnyalatán, sőt egész sötét, szilvakék színű gyümölcs is létezik. 

 

 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Ez a legelterjedtebb gyümölcsfa, ami vadon megterem itt a környékben. Az utak mentén nem nőnek túl magasra, inkább bokorfa nagyságúak. Optimális körülmények között megnőnek magasabbra is, a faluban azonban normál gyümölcsfa nagyságúra terebélyesednek. Alacsony törzse miatt a gyerekek imádnak fára mászni rá és ha feljutnak a főágakra még finom gyümölcsével jól is tudnak lakni :)))
Sokan és sokféleképpen hasznosítják a gyümölcsöt. Leginkább pálinkát készítenek belőle, de lekvárnak és befőttnek is kiváló.
 
Most az ónabóna befőtt titkos receptúráját osztom meg veletek.
 
Hozzávalók:
hibátlan, félérett ónabóna, cukor (50 dkg/ liter víz), szalicil
 
Elkészítés:
A lecsumázott, megmosott, szitán megszárított ónabónát az üvegekbe rakjuk. Az előre elkészített és lehűtött cukorszirupot hidegen öntjük rá. Beleteszük a szalicilt, a tetejét le kell zárni, majd 20-30 percen át kell gőzölni. A dunsztban kell hagyni kihűlni.

 

süti beállítások módosítása