Budapest mellöl voltak vendégeink épp, amikor rácsodálkoztak, hogy mi dinnyéből is teszünk el befőttet vagy épp savanyúságot.

Na, ha ez érdekesség, akkor ezt is megosztjuk veletek!

A sárgadinnyéink közül elég sok nem nőtt meg normál nagyságúra, de az íze csodálatosan édes volt, így gondoltunk egy merészet és bedolgoztuk befőttnek.

Az apró, de keményhúsú dinnyéket megpucoltuk, szeletekre vágtuk (ha valaki rendes méretű dinnyével próbálja elkészíteni, akkor nyugodtan kockázza fel) és egyesével szaliciles cukorba hempergettük őket. A zamatos dinnyegerezdeket beletettük a frissen mosott üvegekbe és a sziruppal felöntöttük (50 dkg cukor/ 1 liter víz).  A tetejére lehet még cukrot tenni, ha valaki kételkedik a dinnye zamatában, de ezt nyugodtan el lehet hagyni. Ezután kidunsztoltuk.

A zamatos dinnyebefőttet a hétvégi keresztelőn tálaljuk fel először. Reméljük, mindenkinek ízleni fog.

Ahogy az előző blog bejegyzésemben már nekifutottam, olyan egyszerű gyümölcsöket mutatok be, amit a kutasiak magától értetődőnek tartanak, de egy átlag urbanista lélek nem is érti, vagy nem is tudja, hogy miről van szó.

Nos, ki hallott már az ónabónáról? Nem tudom, miért van ilyen fura neve és nem is szeretnék belemenni semmiféleképp növénytani elemzésbe, de úgy gondolom, hogy a ringlókhoz hasonló növény, az itteniek vadringlónak is hívják. Gyümölcse apró, kicsit nagyobb a cseresznyénél, húsa tényleg a ringló ízéhez hasonlít. Viszont a színe igen változatos, a sárgán át a piros több árnyalatán, sőt egész sötét, szilvakék színű gyümölcs is létezik.