1. Mindenszent. A cselédfogadás, bíróválasztás, tanácsújítás napja. Erre a napra vetést, az őszi munkákat már be kell fejezni. A természet is nyugovóra tér.
Ekkor emlékezünk meg halottainkról. A temetők megtelnek őszirózsával, krizantémmal, az elmúlás jelképes virágaival. Az ablakokban gyertyát gyújtanak.

3. Hubert. Hubertusz a vadászok védőszentje, akik ezt a napot nagy vidámsággal ünneplik

11. Márton A boltokban ezen a napon gyújtják meg a gyertyát.
  Ekkor vágják "Márton lúdját" és a lakomán megkóstolják az új bort, ennek ugyanis Márton a "bírája".
  Ezen a napon sütik a "marcipánt" is, ami a cukrászdai édesség elődje.
  A mesterek vacsorát adnak legényeiknek, a gazdák a pásztorokat vendégelik meg.
  Számtalan időjóslás fűződik a naphoz: "Márton olykor fehér lovon jár" - tehát felkészültünk a havazásra: "ha Márton lúdja jégen áll, karácsonykor sárban botorkál", vagy "ha jókedvű Márton, ke-mény lesz a tél." 

19. Erzsébet. Ha Erzsike megrázza a dunyháját, az havazást jelent.

25. Katalin. A lányok védőszentje. Sok férjjóslás fűződik ehhez a naphoz.
  Sok helyen "Katalin-ágat" raknak vízbe, hogy karácsonykor kizöldüljön.
  Időjárásban a karácsonnyal ellentétes: "ha Ka-talin kopog, karácsony locsog." 

30. András. A téli évnegyedkezdő mulatságok napja. András-nap utáni vasárnap kezdődik advent, ettől kezdve karácsonyig lakodalmas táncos összejövetelt nem tartanak.
  András naphoz fűződik a legtöbb férjjósló szo-kás - az ilyen napokat általában "andrásoló"-napokként tarjuk számon.
  Sokfelé ilyenkor már disznót vágnak, mert a hús már eltartható.