Ilyenkor ősszel igazán öröm szemünket pihentetni a portán: a természet ebben az időszakban mutatja a leggazdagabb arcát. Az őszi bőséges termések, mint a természet dekorációs tárháza, milliónyi kedves hangulatú otthoni díszek alapanyaga. Gyönyörű őszi színek kavarognak: aranybarna, bordó, élénksárga, narancs, kis zöld vagy épp a vörös falevelek, vicces formájú dísztökök és egyéb termések, színpompás virágok mind-mind fantasztikus díszítőelemei lehetnek az otthonunknak.

Mi is gőzerővel készülünk a Márton napi libatoros hétvégére, így a vendégek fogadására szeretnénk egy kis őszi dekorációval kicsit hangulatosabbá varázsolni a vendégházat.

Mutatok egy-két ötletet, amiből  mi is inspirációt gyűjtöttünk, később bemutatom, hogy mi is készült el valójában... :o)

 Márton napja a vidéki életben a gazdasági év zárónapja volt mindig is. Legkésőbb ekkor hajtották be a jószágokat az istállókba és ekkor kapták meg az éves bérüket a pásztorok. Az emberek lelassultak egy kicsit, több idő jutott a vigasságra, meg egy kis hancúrozásra is, gondoljunk csak a fonókban szövődő szerelmekre.

No, falusi vendéglátóként Márton napjára egy gasztronómiai élményhétvégét gondoltunk ki a vendégeink számára.

Piroska Vendégház 'Szent Márton libatorja' csomagajánlatának tartalma:

3 nap, 2 éjszaka (a csomagot nov. 4-től nov. 27-ig lehet igénybe venni)

érkezéskor: 'istenhozott' pálinka, friss töpörtyűs pogácsa

vacsora: Székkutasi táskaleves, kemencében sült túrós lepénnyel

reggeli: gazdag, falusi reggeli pl. libatöpörtyű lila hagymával 

Libavacsora: 'Libapusztító' házi pálinka, kapros libaaprólék leves, kemencében sült liba hajában sült burgonyával, párolt káposztával, sült almával és birsalmával, majd szilvalekváros barátfüle vagy birsalmás palacsinta. Újborként a Sóshalmi pincészet borából lehet majd leöblíteni az ízes falatokat.

reggeli: gazdag, falusi reggeli pl. házi kolbász, házi sajttal, porhanyós kenyérrel

A Szent Márton csomag ára: 15000 ft/fő (7500 ft/fő/éj). A csomag ára tartalmazza az IFA-t. (Az ár 4 felnőtt személy együtt foglalása esetére értendő)

 A csomagon kívül ajánljuk fakultatív programjainkat:

-lovaskocsizás a faluban (sétakocsizás tartalma kb. 45 perc) Piroschka nyomában (igény esetén a Piroschka legendát szívesen elmeséljük)

-lovaskocsizás a pusztába (igény esetén hideg elemózsiát, lélekmelegítő pálinkát biztosítunk), madárleseken a daruvonulást lehet megtekinteni (kb.3 órás túra)

-kirándulás a nagymágocsi Károlyi kastélyba, vagy a Csomorkányi romtemplomba

-gyermekeknek kézműves szokásokat mutathatunk be: töklámpás, csuhéjbaba, libatollból írótoll készítése

Fakultatív programjaink előzetes egyeztetést igényelnek. Kérem, előzetesen érdeklődjön a programok árairól és elérhetőségeiről telefonon vagy emailben.

Elérhetőségeink:

Cím: Piroska Vendégház, Székkutas, I.ker. 43.

@: piroska.puszta@freemail.hu

tel: 06.20.44.22.003

Várunk minden libaimádót, aki a pusztai élet illatát, zamatát testközelből szeretné megélni!

"Ez a csend! Mibe kerül, milyen értéke van?! Hiszen nálunk már ilyen nincsen..." -ezek a mondatok szoktak általában elhangozni a legtöbbet azok szájából, akik eltöltenek nálunk egy pár napot.

Itt ülök a ház előtti kikövezett teraszon - épp most szedtük fel a virághagymákat a földből -és próbáltam a gondolataimat egybefésülni, hogy miért is jó egy ilyen tanyán eltölteni egy pár napot. Egyrészt valóban csend van. A csend súlyát a kis erdősávunkból hallatszó madárcsicsergés könnyíti meg, a tanyát körülölelő bokrokban valamilyen kisállat neszezik. Pocok vagy egy nyúl? Isten tudja...  

A falusi turizmus iránt érdeklődők sokszor nekem szögezik a kérdést, hogy milyen programokat is tudunk ajánlani.  Nos, a felsorolás néha könnyű, néha nehéz, az idénytől függ. Kertészkedés, privát főzőcskézés, túrázás, vagy csak egy kis elmélkedés, kinek mi tetszik.

Én nem szeretem a falusi turizmus kifejezést. Abban benne van az az ipari méret, ami teljesen ellentétes a vidéki, lassú életmóddal. Mi, a Piroska Vendégházban inkább a vidéki vendéglátás műveljük, személyesen várjuk a vendégeket, megmutatjuk a portát, leülünk, beszélgetünk, alkalomadtán iszunk egy kis pálinkát és megpróbáljuk magunkhoz lassítani a városi látogatókat.

A hajszolt életmódot élő embereknek valóban a legnagyobb pihenés a lelassulás. A tájjal, a természettel való eggyéválás, az évszakok és az IDŐ megtapasztalása. Az érzékszervek kitisztulása csodákat tesz a fáradt testtel és elmével! Szerintem ha természetes hangokat hallunk - madárdal, kakasszó, susogó falevelek - és a szemnek kellemes környezetet, szép tájakat érzékelhetünk, vagy megérezzük a kemencében sülő hús ínycsiklandozó illatát, mind-mind nyugtatólag hatnak a fáradt idegekre. 

Én a falusi nyomasztó csöndemet a magán "állatfarmommal" színesítettem meg. Saját magamon is érzem: szükségem van arra, hogy néha csak úgy gyönyörködjek a gyöngyösökben, pulykákban. Van úgy, hogy csak kiülök az tyúkudvarra és nézem, mit csinálnak. Nekem ez a meditáció leghatékonyabb formája...

Nos, meggyőződésem, hogy legtöbb esetben a legegyszerűbb dolgok is elegendők a teljes kikapcsolódáshoz, regenerálódáshoz. Nem kell hozzá csimbumm cirkusz, zajos, nagy fesztivál, szolgáltatók hada.

Igen, úgy gondolom, ha a kikapcsolódási vágy megvan és kellően nyitott egy új életformára, akkor a VIDÉK legapróbb csodáit is képesek megélni a vendégeink, és az egyszerű történésekben is felfedezik a csodát.

	NOVEMBER SZENT ANDRÁS HAVA Nyilas ŐSZUTÓ (XI.21.-XII.20) 1. Mindenszent. A cselédfogadás, bíróválasztás, tanácsújítás napja. Erre a napra vetést, az őszi munkákat már be kell fejezni. A természet is nyugovóra tér. Ekkor emlékezünk meg halottainkról. A temetők megtelnek őszirózsával, krizantémmal, az elmúlás jelképes virágaival. Az ablakokban gyertyát gyújtanak.
3. Hubert	3. Hubert. Hubertusz a vadászok védőszentje, akik ezt a napot nagy vidámsággal ünneplik
11. Márton	11. Márton A boltokban ezen a napon gyújtják meg a gyertyát.   Ekkor vágják "Márton lúdját" és a lakomán megkóstolják az új bort, ennek ugyanis Márton a "bírája".   Ezen a napon sütik a "marcipánt" is, ami a cukrászdai édesség elődje.   A mesterek vacsorát adnak legényeiknek, a gazdák a pásztorokat vendégelik meg.   Számtalan időjóslás fűződik a naphoz: "Márton olykor fehér lovon jár" - tehát felkészültünk a havazásra: "ha Márton lúdja jégen áll, karácsonykor sárban botorkál", vagy "ha jókedvű Márton, ke-mény lesz a tél."
19. Erzsébet	19. Erzsébet. Ha Erzsike megrázza a dunyháját, az havazást jelent.
25. Katalin	25. Katalin. A lányok védőszentje. Sok férjjóslás fűződik ehhez a naphoz.   Sok helyen "Katalin-ágat" raknak vízbe, hogy karácsonykor kizöldüljön.   Időjárásban a karácsonnyal ellentétes: "ha Ka-talin kopog, karácsony locsog."
30. András	30. András. A téli évnegyedkezdő mulatságok napja. András-nap utáni vasárnap kezdődik advent, ettől kezdve karácsonyig lakodalmas táncos összejövetelt nem tartanak.   András naphoz fűződik a legtöbb férjjósló szo-kás - az ilyen napokat általában "andrásoló"-napokként tarjuk számon.   Sokfelé ilyenkor már disznót vágnak, mert a hús már eltartható.

forrás: http://library.thinkquest.org/03oct/00572/htmls/7.htm

 A régi ember nem félt úgy a haláltól, mint a mai. Jól tudta, hogy aki született, annak meg is kell halnia. Ilyen mondásokat ma is hallhatunk:

A halál ellen nincs orvosság."

"Az élő ember még világít, halottnak elaludt a gyertyája."

"Jó halottnak semmi baja."

A régi ember hittel tudta, hogy a halál az élet folytatása, átváltozás. A régiek már életükben készültek a halálra. "Hatvan felé hazafelé" - mondogatták.

Sokan a mennyasszonyi- vagy vőlegényruhájukat őrizgették haláluk napjára. Volt, aki koporsóját is előre elkészíttette, s a padlásán őrizte azt.

Sok asszony kifésült hajszálait egy életen át kispárnába gyűjtötte, és meghagyta, hogy majd "akkor" azt tegyék a feje alá. Úgy tartották, hogy az embernek "odaát" minden hajszálával el kell számolnia.

Közelgő halált jelzett, ha holló szállt el a ház fölött és "karrogott", ha a pohár magától megrepedt, vagy ha valakinek álmában kiesik a foga, álmában kenyeret süt, meszel vagy gödröt ás.

Az idős ember bölcs volt, ismerte az életet és általában megérezte, mikor jön érte a halál. Nem hívott orvost, nem esett kétségbe. Gondosan készült a nagy útra.

A régi ember általában otthonában, családja körében halt meg. Előtte elrendezte a dolgait, odahívta gyermekeit, unokáit, s meghagyta nekik, miként rendelkezik. 

A halálán lévő ember bocsánatot kért a családtagoktól elkövetett vétkeiért, s papot hívott. Meggyónta bűneit - és ha katolikus volt - magához vette az Oltáriszentséget.

Ha sokáig küzdött a halállal, azt mondták, vár valakit, haragosa van.

Régen a halálos beteget ágyastul a mestergerenda alá tolták, mert úgy tartották, így könnyebben hal meg. Sokszor  maga a haldokló kívánta, hogy tegyék le őt az anyaföldre. Utolsó perceiben a külvilággal már nemigen törődött, csak a Jóistennel. Vele beszélgetett, s így tért Hozzá...

forrás: Czárán Eszter: Világnak Virága (Ősz)