A hagyomány szerint...

2011.07.22. 09:04

 

JÚLIUS

SZENT JAKAB HAVA
Oroszlán
NYÁRHÓ
(VII.21.-VIII.20)

Sarlós Boldogasszony. Asszonyoknak dologtiltó nap. Ekkor tartják az aratási vásárokat.
5. Sarolta. Ha esővel köszönt be, rossz lesz a dió- és mogyorótermés.
13. Margit
13. Margit. Ha esőt, zivatart hoz, "mérges Margit"-nak nevezik. Ha ezen a napon jó idő van, akkor hagyomány szerint elkezdődhet a szabad-ban való fürdőzés.
20. Illés
20. Illés. ősi kígyó- és medveünnep, a pász-toroknak dologtiltó nap. Gonoszjáró napnak is számít: gyakran zivatart jégesőt hoz.
21. Dániel
21. Dániel Ha Illés nem hoz esőt, Dánieltől várhatjuk.
22. Mária-Magdolna
22. Mária-Magdolna. Szépségvarázsoló nap. Az e napon vágott leányhaj biztos sikert arat. Mária-Magdolna is zivatarhozó napnak számít.
25. Jakab
25. Jakab. Ezen a napon áll meg a szőlő növekedése, és kezd édesedni.
Ha Jakab napja derűs, jó gyümölcstermésre számíthatunk, de nincs kizárva a zivatar sem. 
26. Anna
26. Anna. E napon szakad meg a virágos kender töve.
 
 
                                   forrás:  http://library.thinkquest.org/03oct/00572/htmls/7.htm

Sokat gondolok Piroskára...

2011.07.21. 11:58

Na de ki is ez a Piroska?

Nekünk, magyarországi magyaroknak nem sokat mond ez a név és meglehetősen ingerülten szoktuk fogadni azokat a kérdéseket, hogy tudjuk-e hol van az a kimondhatatlan nevű Hódmezővásárhely-Kutasipuszta? Sőt nem is értjük, mit is akarnak ezzel a turisták.

Akár azt is mondhatnám, hogy igazi magyar vircsaftos sztori, de nem teszem. Inkább megpróbálom az általam ismert tényeket közzétenni.

Hugo Hartung az 1920-as években cserediákként egy nyarat töltött el Hódmezővásárhely-Kutasipusztán. Az itt eltöltött idő élményeiből született az Ich denke oft an Piroschka (Gyakran gondolok Piroskára) című regénye (1954), amelyet később filmként is feldolgoztak.

Már a könyv is nagyon nagy siker volt Németországban, de az igazi hírnevet természetesen Lieselotte Pulver főszereplésével készült romantikus film hozta meg. A filmet mai napig rendszeresen játsszák különböző német kereskedelmi tévécsatornákon, mert a pusztai romantikus szerelmi szálat és a magyarokra jellemző minden hagyományos asszociációt is (puszta, gémeskút, csárdás, gulyás) belesűrítették a sztoriba. A Piroschka-sztorinak igen nagy érdeme volt abban - természetesen más politikai okok mellett -, hogy a nyolcvanas évektől komoly német turista beutazóforgalmat generált és nagy érdeklődés volt a téma iránt.

De akkor hol is van ez a borzasztó hosszú nevű település? 

Hódmezővásárhely-Kutasipuszta. Na, ez így tényleg hosszú, de persze nem ezért nem ismerjük, hanem azért, mert megváltoztatták a nevét. A település neve Székkutas és a hajdani tanyaközpont is községgé alakult át hosszú évtizedek alatt.

Egyébként aki nem tudná a Dél-Alföldön, a 47-es főút mentén, Hódmezővásárhely és Orosháza között van Székkutas. A 2010-es népszámlálási adatok szerint 2396-an laknak itt.

No erről a Piroska sztoriról fogok itt írni, meg persze hogy mit történik ebben az érdekes községben...

süti beállítások módosítása