A magyar Alföld természeti sajátosságai és az itt folyó élet jellegzetessége általában két teljesen ellentétes hatást váltanak ki az erre járó emberekből. Ismerünk nem egy híres rajongót - gondoljunk csak Petőfi, Tornyai vagy Rudnay munkásságára -, akiket megihletett a táj és az itt élő emberek sokszínűsége. Persze az sem titok, hogy sokan a sivárság, az egyhangúság és az unalom megtestesülését látják a pusztában. Semmi esetre sem szeretnék az igazságosztó szerepében tetszelegni, bár kétségtelenül érdekes lenne pszichológiailag elemezni, hogy ki mit lát meg, mit vesz észre, mit szeret meg, vagy épp mit utasít el, vagyis: milyen élményeket őriz meg a jellegzetesen alföldi tájról és az itt élők emberekről.

Még érdekesebb élmény látni magunkat egy idegen szemüvegén keresztül, milyen a "magyar" karakter egy külföldi szemével... Nos, Hugo Hartung egy igen érdekes sztorit oszt meg velünk. A német író egyetemi diákként  járt Székkutason cserediákként az 1920-as években, majd harminc évvel később felelevenítette az itt eltöltött nyarának élményeit a később igazi sikerkönyvvé vált Piroschka (a mű eredeti címe: Ich denke oft an Piroschka) regényével. A világhírt persze a már emlegetett film hozta meg. Azóta a könyv több milliós (!) példányszámban kelt el, számos nyelvre lefordították németről. Magyarországon csak a dr. Sipkáné Serfőző Rózsa féle fordításában, magánkiadásban megjelent változatot lehet megkapni Hódmezővásárhelyen, illetve Székkutason.

Sajnos a filmet soha nem vetítették le hivatalosan Magyarországon, ugyanakkor német tévécsatornákon még a mai napig is a kedvelt, régi filmek közé tartozik. Így került Hódmezőváráhely és Kutasipuszta (a mai nevén Székkutas) a külföldiek érdeklődésének előterébe. Hugo Hartungnak köszönhető, ha néha betéved egy-egy német ajkú turista a faluba és Piroska után érdeklődik, akik szeretnék az eredeti helyszíneket megtekinteni.

Hugo Hartungnak köszönhető az is, hogy a regényében szeretettel emlékezik meg Magyarországra, a szép pusztai tájaira, a magyar népre és persze saját ifjúságára. Ez a regény sokkal többet tett az országunk elismertségének és közkedveltségének növeléséért, mint bármelyik drága pénzen készült országimázs kampány...

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.